|
A Mártélyi Tisza
holt ág története, hidrológiai
jellemzése.
I./ A Mártélyi Tisza holt
ág a folyó szabályozása során alakult ki, a
túlfejlett kanyar átvágásával, a 206,880
-209,020 folyamkilométer között. (86.sz.
átvágás)
Az átvágás vezér árkát a
folyó elfogadta és viszonylag rövid idő
alatt (l889-92) kialakult az új élő meder.
Az átvágástól napjainkig a holt meder az
északi végén teljesen feltöltődött. A déli
végén a mesterségesen fenntartott csatorna
(fok) segítségével, kis és középvizek esetén
is megmaradt a vízjárási kapcsolata a
folyóval. Az optimális üzemvízszint esetén a
víztükör hossza 4.77o m, a legnagyobb
szélesség l75 m, a legkisebb 85 m. A
legnagyobb mélység az l850 m szelvény
térségében több, mint 7,00 m.
Magas vízállás esetén (Mindszenti vízmércén
550 cm) a partélen átbukó víz tölti, illetve
üríti a medret.
Az összekötő csatornára épült
tiltós műtárgy megfelelő kezelésével, a part
él magasságát el nem érő kisebb árhullámok
esetén gravitációsan frissítő víz engedhető
be az élő Tiszából. Ugyanez a műtárgy
akadályozza meg az üdülés és horgászat
szempontjából optimális vízszint csökkenését
az év jelentős részében.
Az optimális vízszint a
Hódmezővásárhelyi Önkormányzat, a Kiskunsági
Nemzeti Park, a Dobó Ferenc Horgász
Egyesület, az ATIVIZIG Hmvhelyi
Szakaszmérnöksége által közösen
megállapított 440 cm (+- 20 cm). A vízmérce
a Mártélyi belvízi szivattyútelep hullámtéri
csatornája torkolati átereszének homlokfalán
található. A �0� pontja 74,48 m Bf . Az
optimális üzemvízszint abszolút magassága
78,88 m Bf.
A Mindszent-Székkutasi
öntözőrendszer kiépítése óta (1996) a holtág
közbenső öntözővíz tározó. A fokon lévő
zsilip mellé telepített szivattyútelep az
élő Tiszából öntözővizet emel be a holt
mederbe.
A holt
meder 3950 fm szelvényéből ágazik ki a
következő átemelést biztosító Szegfűi öntöző
szivattyútelep tápcsatornája. A holt meder
75 %-án átfolyó öntözővíz a jó minőség
fenntartását segíti.
Írta:
Kenéz Imre (nyug. vízügyi mérnök) |
